2012-07-11 NEHOGY KITÖRD A NYAKADAT… 
Törődj vele most- mint, hogy később bele kelljen törődnöd valamibe..

Küzdősportolói életmód esetén az egész test néha olyan hatásokat szenved el, akár csak egy edzésen is, hogy ha szétosztanánk, egy kisebb város minden lakójának jutna a fájdalomból. Az „erősebb behatás” kontaktos terhelés és nem kontaktos mozgás esetén is több nyíróerőt jelent. Nyilvánvaló, hogy erősnek is kell lennie a nyakadnak, ha Te Magad is erős szeretnél lenni.

Az erőről alkotott elképzelés néha kettős: az emberi test bizonyos szabályrendszer alapján működik, akár tetszik, akár nem. Ha nagyon nagy a különbség a saját elképzelésed és a testedé között, egy idő után sérülés lesz a vége, ami viszont egyik félnek sem tetszik. Általában a közgondolkodásra jellemző, hogy az, hogy úgy véljük, ami erős, az feszes és „kemény”. A valóság pedig az, hogy ami nem hajlik, az törik. Ergo az erős nyak sem arról nevezetes, hogy nem tud mozogni, hanem hogy jól bírja a „strapát”: hajlik mikor kell, és feszít, mikor arra van szükség. 

Az emberi gerinc nyaki szakasza mondhatni annak a leggyámoltalanabb része, legkisebbek a csigolyák, a tetején a fej, amit ráadásul a legjobban kell védeni mindenek közül, bonyolult kis testrész a nyak, tele idegekkel-erekkel-izmokkal, nyelőcsővel, légcsővel… őszintén szólva mintha kicsit túlzsúfolta  volna a Mindenható. 

 

 

 

Hét nyaki csigolyából áll ez a kényes és szakasz, és az izomzata is egészen speciális,  hiszen a legfelső csigolya- amelynek alakja megér egy misét- és a koponya kapcsolódása –a bonyolult mozgások miatt- egészen különleges követelményeket támaszt a Felhasználóval szemben. Könnyű elképzelni, ha két egymás felé fordított izomkúpot vizualizálsz.

 

 

 

Melyek azok a mozgások, amelyek egy normális mobilitással bíró nyakra jellemzőek? A teljesség igénye nélkül: ha előrehajtod a fejedet, az álladnak el kell érnie a „sótartó”-nak becézett kis szögletet: a két kulcscsont vége közti gödröt a szegycsont felett. Oldalirányba jó esetben meglehetősen közelíteni tudsz a vállcsúcsodhoz a füleddel – és nem az orroddal ! érdemes összehasonlítani a két oldalt, sunyi,veszélyes asszimetriákról árulkodhat) Forgatáskor, ha a hátad közepét nem is, de a vállcsúcsodat mindenképpen látnod kellene-illetve, ha tükörben ellenőrzöd, az orrod vonala optimális esetben a vállcsúcsod fölé kerül.

Ha a nyakad mobilitása nincs rendben, valahol máshol kifizeted az árát. Legközelebbi lehetőség a vállöv, a távolabbiakról később lesz szó. Sok izom tapad a nyaki gerincszakaszon, legtöbb köze talán mégis a trapézizom felső szakaszához van, amely, ha „”becsomósodik”, nem hagyja a nyaki gerincet teljes mozgásterjedelmében játszani- máris néhány adukártyával kevesebb a Harc nevű partiban. Kézzel könnyen kitapinthatók, kötelező jelleggel kell tőlük megszabadulni, szakember, relaxáció, sok folyadékfogyasztás és a megriadási reflex állandóról „csak,ha szükséges” üzemmódra állítása segítségével. Ezeket a nyíró, mobilitást gátló izomcsomókat kézzel is ki lehet tapintani az ábra alapján:

                                    

 

Az X-ek a csomók helyét jelölik, légy azonban óvatos, sokszor a probléma gyökere nem is ott van, ahol a fájdalom, hanem attól távol…ezeket a „másik fajta” fájdalmas pontokat ezért hívják „referált fájdalomzónáknak”. 

Hogyan csomósodnak be ezek? Ha felhúzod a válladat, márpedig egy bunyósoknál ez elég gyakran megtörténik, hogy védd a fejed/nyakad, ez azzal a manőverrel hajtható végre,hogy a trapézizom (és funkciójában őt segítő társai) rostjait megrövidíted, összehúzod. Ha ebből a pozícióból valaki elfelejt kijönni, vagy annyira jól érzi Magát így (mert hogy ezzel a felhúzott vállú pozícióval azt üzenem, hogy rohadt kemény gyerek vagyok, és bármikor, ÉRTED?! bármikor kész vagyok verekedni) akkor így is marad, egyre nagyobb izomcsomókkal a nyak-vállövében, amelyek a folyamatos mozdulatlanság miatt egy idő után tapintatosan, de határozottan el is kezdenek kis mészfelrakódásokat gyűjtögetni, és némi mozgatás esetén kissé recsegő hangokat hallatni. Ebben a fázisban a nyaki gerinc olyan sokat veszít a mobilitásából, hogy gyakran fordul elő az „elaludtam a nyakamat” –szindróma, vagy egészen kicsi, jelentéktelen mozdulatra is bekövetkezhet a hírhedt „ostorcsapás”- ilyen kellemetlen sérüléseket, ha van józan eszünk, nem okozunk Magunknak.

„Ha a Holdra mutatok, ne az ujjamat nézd”: a nyakadon túli egész: mozgásodat az idegrendszer irányítja, amelynek akarattól függetlenül IS működő része, a vegetatív világ a gerincedben lakik. Rendelkezünk bizonyos reflexekkel (az idegrendszer működésének funkcionális egysége ), amelyek mindenképpen működőképesek kell, legyenek az élethez, akár az edzésmunkához. Ilyen reflex az ún. felegyenesedési reflex, beszédes neve folytán túlmagyarázni nem szükséges, de azt érdemes tudni, hogy egyik legfontosabb típusa a nyakizmok ún. proprioceptoraiból (ilyen csúnyán nevezi az orvosi latin a test egyféle belső érzékelő receptorsejtjeit)  indul ki. Akárhányszor felállsz a földről, ezek a sejtek és ez a reflex segít abban, hogy megtedd.

Hogy milyen gyorsan állsz talpra, részben annak is köszönheted, milyen állapotban van a nyakad.

(az ábrákért köszönet Amber Davies-nek)

ELÉRHETŐSÉGEK

Email:   

Telefon:   +36 (20) 325 66 54

SKYPE:   Skype MeT! fightclubmma

MSN:   msn@ketrecharcos.hu

SZÁLLÍTÁSI INFO

VÁSÁRLÓI TÁJÉKOZTATÓ

ÜZLETSZABÁLYZAT

SZÁLLÍTÁSI FELTÉTELEK   

FIZETÉSI TÁJÉKOZTATÓ

KÁRTYAELFOGADÁS

ÜZLETEINK

FIGHT SHOP

WESTEND

ARÉNA PLAZA

ALLEE

EGER AGRIA PARK

KAPOSVÁR TESCO

PÉCSI ÁRKÁD

PÉCSI TESCO

SZEGED ÁRKÁD

ZALAEGERSZEG TESCO


LEGYÉL TE IS TAG!

ÉS FIZESS MÁR MOST A TERMÉKEINKÉRT

5%-AL KEVESEBBET!

KETRECHARCOS A WEBEN

    


Copyright © 2013 Minden jog fenntartva!